Sziasztok Lányok és néhányan Fiúk!
Húúú idejét sem tudom mikor írtam ide utoljára! Na, de most! Képzeljétek idén tavasszal esküvőre voltunk hivatalosak. Ennek alkalmából készítettem ezt a kis személyes ajándékot. Egy nagyon régi/gyermekkori barátnőm döntött úgy, hogy férjhez megy. Volt nagy öröm és hát hihetetlen jó lagzira sikeredett. Természetesen többször elhangzott Kis Grofó nótája is, melyre mindig tele lett a táncparkett. No de nem is erről akarok én igazán írni, inkább az ajándék az ami ide vezetett, eme rég írott bloghoz.
Kezdjük is az elején!
Adva volt, hogy csakis személyeset adjunk, ami csak és kizárólag ennek a napnak az emlékére készül. Így hát elmentem a Praktiker-be és vettem egy falapot. Volt itthon sötétbarna vastaglazúr és fehér trinát festékem. Mit is hozzunk ki ebből? Azt tudtam, hogy a trináton a vastag lazúr semmit sem fog változtatni, leginkább egy paca lesz belőle. Így úgy döntöttem, hogy az egész lapot lefestem sötétbarnára 2X és hagyom megszáradni. Na ez történt az első napon. Második nap jött a matekolás és az arányok, majd a komplett kompozíció kiválasztása. Megrajzoltam egy nagy lapra mit is akarok, hogy barna legyen. Ezt a lapot bevizeztem egy szivacs segítségével és ráillesztettem pontosan oda ahova akartam a falapra. Majd az egészet átfestettem fehér trinát festékkel 2X!
Itt a képen jól látható, hogy mit jelentett az egyszer és mit utána a második réteg. Valamint jól látszódik a papír, melyet bevizezve ráraktam a falapra. Hát mondanom sem kell ez is egy napig száradt.
Sajnos 2X sem volt elég, így kapott egy harmadig réteget is reggel. Este mikor akadt egy csepp időm, leszedtem a papírlapot, melyet vizesen illesztettem a falapra. Volt ahol pikk-pakk lejött és volt ahol kicsit macerásabb volt. Meg kell, hogy mondjam egyáltalán nem volt nehéz leszedni.
Itt már jól látható, hogy minden szépen lejött és jöhet a következő fázis!
Mivel Szandra nagyon szereti a kéket, így jött az ötlet, hogy legyen kék a gerlepár, melyek ők a képen. S mivel ez a fa még csak ágakból állt, sokat gondolkodtam mi tévő is legyek?! Aztán arra jöttem rá, hogy a trinát oly vastag, hogy egyik réteg húzza a másikat. Így nekiláttam egy horgolótű tompa felével a levelek lekaparásának. Ahogy itt írom ez nagyon macerásnak tűnik, de egyáltalán nem az!!! Sőt még élvezetes is. Semmi megterhelő mozdulat, csak finoman húzogatom a lapon, vigyázva hogy ne karcoljam meg az alatta lévő barna felületet. A felső képen lehet látni a horgolótűt. Aztán felrajzoltam grafittal a gerlepárt és kifestettem. Majd a monogramjukat a fa odvas szívébe. És mert rájöttem, hogy imádok kapargászni, a nevüket is felírtam, majd lekapartam! Ez utóbbit már egy vastag hímzőtű tompa végével.
Természetesen a dátum sem maradhatott el, így azt is lekapargásztam! :) A fehér és barna szín általában jó választás, hisz ezek a színek azok amik jórészt előfordulnak egy mai kialakítású lakásban. Szandra És Tomika innen is kívánok nektek Sok Boldogságot!
